ja-mageira

  • ArcMed
  • ArcMed
  • ArcMed
  • ArcMed
  • ArcMed
  • ArcMed
  • ArcMed
  • Narrow screen resolution
  • Wide screen resolution
  • Decrease font size
  • Default font size
  • Increase font size
Címlap Települések Szigetcsép
Szigetcsép PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Tamás Attila   
2009. március 11. szerda, 12:25
  Szigetcsép címereSzigetcsép község adatai

Terület : 1820 ha,
Lakosok száma : 2300 fő,
Lakások száma : 878.
GPS koordináták : 47.264950, 18.969310
EOV koordináták : 644087, 213435

Polgármesteri Hivatal címe :
2317 Szigetcsép, Szabadság u. 2.

Önkormányzat weblapja : _

Szigetcsép leírása a Wikipédiában

Szigetcsép térkép a Térképcentrumban


Szigetcsép Községi Önkormányzat címe:
2317 Szigetcsép, Szabadság u. 2.
Telefon/fax: (24) 418-540, 418-543

Szigetcsép község története

Szigetcsép határa már a rézkorban is lakott volt. A rézkori leletek mellett jelentős a község északi határában feltárt kora vaskori temető.A község első okleveles említését "Cséptelek" néven 1283-től ismerjük. Korábban "Chepteluk" volt a falu neve. 1283. október 19-én IV. László Moys mester özvegyének adta a birtokot. Moys V. István nádora IV. Lászlónak, akinek felesége Árpád-házi hercegnő. 1290-ben Fenenna királyné az oklevelet átírja, és Moys özvegye által így a budavári apácák tulajdonába kerül a birtok. A beginák még a XV. században is a község birtokosai.Az 1559-es török összeírásban "Csépány" néven pusztaként említették. A legkisebb adót fizették a lakói. Az elnéptelenedett falu is a szultáni hászbirtokokhoz tartozott. A 150 éves török uralom pusztítása után a bécsi kormány elrendelte a vármegye nagy részének újratelepítését. Politikai okok miatt alig hoztak magyarokat a telepítőbiztosok. A mi községünkbe -mely most már "Csép" néven szerepel- 1706 táján rácokat telepítettek. Majd 1750 táján németek érkeztek Nürnberg és Württemberg környékéről, magukkal hozva szőlőtermesztési kultúrájukat is.Több alkalommal sújtotta természeti csapás a községet. Az 1838-as árvíz után telepednek le a lakosok a község mai területére, a Dunától távolabb. Ekkor már Szigetcsép néven szerepel. 1870-ben óriási tűzvész pusztított, leégett a falu nagy része. Az 1878-as árvíz idején a mai Fő utcán csónakkal közlekedtek. Ezután kezdik meg a védgát építését szegedi és bezdáni kubikusokkal. 1940-ben és '56-ban ismét kiöntött a Duna két ága, a Ráckevei-Duna felől egészen az udvarokig nyomult a víz.A dualizmus idején a falu fejlődése virágzásnak indult. Iskolák, óvoda, malom, Hitelszövetkezet, Hangyaszövetkezet alakult. A községhez tartozik Szőlőtelep is. Az itteni királyi birtokon 1889-ben kezdték meg a szőlő telepítését.1914-ben az első világháború kitörésekor 500 férfi vonult be a községből, 58-an hősi halált haltak. A Tanácsköztársaság utáni román megszállástól a község sokat szenvedett. A második világháború idején a későbbi Csepel Autógyár helyén működő repülőgépgyár bombázásakor a falut is gyakran érte támadás. 1944 novemberében a falu a frontvonalba került, ezért lakosságát kitelepítették Dunakisvarsányba. A hetekig tartó harcok megviselték mind falu épületeit mind a lakosságát. 1944. december 29-30-án körülbelül 250 személyt vittek el két évi ukrajnai kényszermunkára. 1945 júniusában 24 családot, mint népellenes bűnösöket, internáltak Királyrétre, majd 1946 májusában 464 német ajkú személyt telepítettek ki Bajorországba. Helyükre Mezőkövesdről, Körösladányból és Szlovákiából hoztak embereket. Számuk az 500 főt meghaladta. Ennek megfelelően folyamatosan változott a falu népességének összetétele. 

 

Módosítás dátuma: 2009. március 26. csütörtök, 09:25